Egy fülbemászó dallam és egy családi recept

Wouchentog-Lied - Wochentag Lied – A hét napjai ének

Reggel óta a „Wouchentog” dalt dúdolom, és irígykedem!  Nagyanyáinkra gondolok, akik nem törték naphosszatt a fejüket, hogy mit főzzenek? Woz szüri kauchen? Ugyanis a hét minden napjára megvolt az aznapi étel. Így az egész család tudta, mire számíthat, ahogy a dalban a solymáriak megénekelték.

Hétfőn a vasárnapi maradékokat ették. Kedden savanyúkáposzta volt, persze hús nélkül, esetleg zsemlegombóccal. A szerda piaci nap: a solymáriak zöldséget, gyümölcsöt vittek a piacra eladni. Ott vettek egy kiflit, és azt gyümölccsel megették. Csütörtökön a kertben megtermett zöldségből szezonális főzeléket főztek, és ahhoz egy kis húst sütöttek. Ez volt a hétközi „húsnap”. Pénteken böjtöltek: a zöldségekben gazdag kiadós leveshez diós-, mákos-, káposztás- vagy grízestésztát, buktát, császármorzsát, rétest sütöttek. Szombaton is dolgoztak, és - ahogy a dal is mondja – ez volt a fizetésnap. Régen hetente kaptak az emberek fizetést, az étkezés ennek ellenére nem volt különb a többinél, leves és főzelék került az asztalra.

A vasárnapot pihenéssel töltötték, „megtisztelték”. Legszebb ruhájukban igyekeztek a nagymisére. A férfiak a mise után egy fröccsre összegyűltek a közeli kocsmákban, az asszonyok hazasiettek, hogy befejezzék a vasárnapi ebédet.  Mire delet ütött az óra, mindenki asztalnál ült. A húsleveshez grízgaluska vagy házi cérnametélt, zöldség és cupákos marhahús dukált. Második fogásként a leveshúst paradicsomszósszal ették, majd következett a sülthús vagy a rántott szelet krumplival, savanyúsággal, olykor kompóttal.

Hétfőn sokan manapság is a vasárnapi maradékokat eszik. A keddi savanyúkáposztához mellékelek egy ősi családi knödli receptet.

Hozzávalók

·       5 zsemle (Jókenyér-féle másnapos tejes zsemle), 10 gombóc lesz belőle

·       2 egész tojás

·       10 dkg vaj

·       2 fej hagyma

·       2 dl tej

·       1 ev. majoranna

·       1 csomag petrezselyem

·       só, bors, frissen reszelt szerecsendió

Elkészítése

A száraz zsemléket kockákra vágjuk. A  vaj felét megolvasztjuk, és a kockára vágott hagymát a vajban üvegesre pirítjuk. A zsemlét, a hagymát, a maradék vajat, a két tojást és a 2 dl langyos tejet összedolgozzuk. A tészta állaga ne legyen folyékony, ezért a tejjel csínján bánjunk. Ha túl híg lenne, adjunk hozzá kis lisztet.

Legvégén jön a majoranna, az apróra vágott petrezselyem, a só, a bors és a szerecsendió. Kézzel jól összegyúrjuk.

Vizes kézzel őszibarack méretű gombócokat formálunk, és kanállal a lobogó sós vízbe óvatosan belecsúsztatjuk. Miután minden gombóc a fazékban van, vegyük vissza a lángot, hogy ne forrjon. 15-20 perc után a gombócok feljönnek a víz felszínére. Ekkor kivesszük és hőálló tálba tesszük.

Nálunk tilos volt ételt kidobni. Ezért a megmaradt gombócokat másnap felszeleteltük, vajon megpirítottuk, és friss zöldsalátával tálaltuk.

  

Az alábbi ének Kelemen Istvánné, Gréti néni könyvének 250. oldalán található. 

 

Nem volt itthon zsemle és petrezselyem, ezért teljes kiörlésű toaszt kenyeret pirítottam, kockára vágtam és a recept szerint elkészítettem. Új neve, "karanténos-knödli" lett.