Május 27-én "Mesterségem címere" új beszélgetős sorozatunk első
vendége, Elisch János díszítőfestő-aranyozó mester volt.
A "radiósolymar" is felvette az előadást, köszönet
Horváth Imrének.
Alább a link:
https://radiosolymar.hu/eloadasok/mestersegem-cimere-elisch-janos-diszitofesto/
2021. május 27-én csütörtökön 18 órakor Elisch János díszítőfestő-aranyozó mester lesz a Svábházban induló új beszélgetős műsor első vendége.
 |
| Elisch mester |
A nagy érdeklődésre való tekintettel, aki élőben szeretné a beszélgetést követni regisztráljon a bauernhaus@solymar.hu email címen, vagy telefonon a 30 197 4963 számon.
A helyszínen a Pilis TV kamerái is jelen lesznek, a felvétel megtekinthető lesz a televízió műsorán, Facebook-oldalán és Youtube csatornáján.
 |
Elisch János munka közben |
A napokban Elisch János díszítőfestő-aranyozó mester egy keresztet adományozott a falunak, az alábbi levél kíséretében.
Évek óta foglalkoztatott a gondolat, hogy a magam eszközeivel ezekben az erőt próbáló időkben, mit tehetnék Solymár községért. A teremtő tehetséggel ajándékozott meg, amivel élni kívántam, így a gondolat és a tett eggyé vált.
Solymár, ahol élek, számomra nemcsak a lakóhelyet jelenti, hanem a szülőföldet is. A „Magyar Kereszttel” tiszteletemet szeretném leróni német származású őseim előtt, akik vérük verejtékével megművelték ezt a földet, akik a mostoha körülmények ellenére helyt álltak, hazát teremtettek, és akiket a múlt században oly megalázó módon elűztek. A korona és a trikolor magyarságunk, az aranyfénysugarak az örökkévalóság, a hit, haza, béke és szeretet ezüst alapon fekete gravírozott betűkkel a gyászt jelentik.
Fontos volt számomra, hogy alkotásom a falu első házába, Solymár Nagyközség Polgármesteri Hivatalába kerüljön elhelyezésre.
Köszönettel tartozom Pál József bútor restaurátor-faszobrásznak a famunkáért, és Molnár Éva ötvösművésznek a korona elkésztéséért.
Tisztelettel: Elisch János, díszítőfestő-aranyozó
Solymár, 2021. május 10.
Elisch János, díszítőfestő-aranyozó mester
Elisch Jánosnak nem kell cégér! Anélkül is megtalálja mindenki az országos hírnévnek örvendő díszítőfestő-aranyozó mestert. A lokálpatrióta Elisch mester nevéhez számtalan kép, szobor, bútor és orgona felújítása fűződik, de a legbüszkébb a solymári Szűz Mária kegytemplomban elvégzett munkáira, valamint az Iparos Egylettel közösen felújított solymári útmenti keresztekre és szabadtéri festett szobrokra.
A napokban Elisch János, Solymár Nagyközség Polgármesteri Hivatalának egy különleges keresztet ajándékozott. Hátoldalára a következőket írta: „Szülőfalumnak, 2021”. A kereszt méltó helyre került Dr. Szente Kálmán polgármester irodájába. Reméljük, hogy az ott tárgyalók olykor feltekintenek a falon függő keresztre, amelynek üzenetéből erőt és inspirációt meríthetnek.
Vergelt's Gott! Isten fizesse meg!
Magyar kereszt 2021
Új program!
„Mesterségem címere” névvel május végén új beszélgetős műsort
indítunk útjára, amelynek első vendége, Elisch mester lesz.
Ezeken az esteken olyan különös solymári embereket szeretnénk bemutatni, akik szakmájukat magas szinten űzik, akik szakterületükön továbbfejlődtek, így országos hírnévre tettek szert. Elisch János díszítőfestő-aranyozó mester egyike ezeknek a példaértékű szakembereknek.
Május 3-án hétfőn a Svábház is megnyitotta kapuit. A 4. b. osztály Budavári Ditta tanárnő kíséretével múzeumpedagógiai órán vett részt.
Az osztályt kétfelé osztottuk, míg bent a házban 10 gyerekkel foglalkoztunk, addig a tanárnő a többi gyerekkel az udvaron tartott foglalkozást, majd cseréltünk. Természetesen mindenki maszkban volt és az előírásokat messzemenőkig betartottuk. A gyerekek csak a fénykép kedvéért vették le a maszkot.
Bátorítunk minden kollégát, hogy éljenek a lehetőséggel és látogassanak el a Svábházba.
Gyerekkoromban gyakran hallottam szüleimtől, nagyszüleimtől: „Schpoan muazme!” „Spólorni kell!” - ez a felszólítás mindenre vonatkozott, ételre, ruhára, szórakozásra.
Tilos volt ételt kidobni. Ami nem fogyott el, azt megkapták az állatok. Csak a hibás gyümölcsöt ehettük meg, mert a hibátlan, szép árut a piacra vitték. A ruhára is vigyáznunk kellett, volt hétköznapi és vasárnapi ruhánk. Ha valaki hétköznap csinosan öltözött, megkérdezték mit ünnepel? A bálokon az asszonyok málnaszörpöt, a férfiak egy-két fröccsöt engedtek meg maguknak. Rossz szemmel nézték azokat, akik kirúgtak a hámból.
A 80-as években piacra járó nagymamák, a virág és a gyümölcs eladásából származó jövedelemből több évi megtakarítás után, autót vettek a gyerekeiknek, vagy motort az unokának. Rézi néni, egy volt ezek közül.
Link:
