2015. december 15., kedd

Sváb specialitás




A Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Tájház, a Lustige Zwerge Nemzetiségi Óvoda, a Reményi Margit Tánccsoport, a Napsugár Óvoda és a Heimatverein Egyesület összefogásával adventi hétvégét szerveztünk a Templom téren.


Schokátzné Taller Marika és Reményi Ági a standnál


A Tájház a kulináris vendéglátást vállalta. Cservenyi Magdi ötlete alapján úgy döntöttünk, hogy "Eimochtknyeil"-t (zsemlegombócot) készítünk, és azt egy pár frankfurti főtt virslivel és mustárral kínáljuk. A solymári sváb hagyománytól eltérően a knödlit most nem  a húsleveshez – ez a Templom téren körülményes is lett volna -, hanem virslihez adjuk.


Würstchen mit Eimochtknyeil

A frissen sülő gombócok illata és látványa sokakat a standhoz csalogatott. Olyanokat is, akik nemrégen költöztek Solymárra, és kíváncsiak voltak a helyi szokásokra, a hagyományokra és a kulináris különlegességekre. Ezek az alkalmak  lehetőséget adnak egy jó beszélgetésre, egymás megismerésére. Az már biztos, hogy a stand bevételéből nem fogjuk a Tájház kertjét kiépíteni, viszont új ismerősökre tettünk szert és sok érdeklődő solymárival találkoztunk. Bebizonyosodott, hogy a Tájházban meghirdetésre kerülő sváb főzőtanfolyamra nagy az érdeklődés. A fiatalok meg szeretnék tanulni a hagyományos ételek készítését. Terveink szerint májustól indul a sváb főzőtanfolyam.


Pakó Peti közel 700 gombócot sütött a két nap alatt




A vendégek jóízűen falatoznak


Az Eimochtknyeil az ünnepnapok étele volt. A solymári svábok a tyúklevesbe vagy a húslevesbe tették. Emlékszem anyukám kezére, ahogy formálta a gombócokat, amiből itt-ott még kikandikált egy-egy félig felázott zsemlekocka. A gombócok szabályossága nem volt előírás, de nekem mégis jobban tetszettek a sima felületű, gömb alakú formák. Én ma is ilyeneket készítek. Frissen, ropogósan, melegen, csak úgy magában is ízlett nekünk, gyerekeknek, egyiket ettük a másik után.


Itt a receptje Pakó Emi nagymamájától:


Eimochtknyeil (sváb zsemlegombóc)

Hozzávalók:

6 száraz zsemle

3 egész tojás

1csomag petrezselyem

3 dl langyos tej

só, bors, csipet sütőpor

olaj

Elkészítés:

A zsemléket kockára vágjuk, langyos tejjel felöntjük majd kinyomkodjuk.  Beletesszük az egész tojásokat, az apróra vágott friss petrezselymet, egy csipet sütőport, ízlés szerint sót és borsot. Jól összegyúrjuk, vizes kézzel 4-5 cm átmérőjű gombócokat formálunk, és forró olajban kisütjük.

2015. november 28., szombat

Téli álom

Tavaly nyár végén, egy meleg augusztusi napon Blum Emi néni és testvére, Erdős Terike a Tájházban jártak. Arról volt szó, hogy a Tájház 15 ablakszárnyára új csipkefüggönyökre lenne szükség, darabonként 60x40 cm méretben. Óriási feladat, de örömmel elvállalták! Megbeszéltük, milyen minta lenne megfelelő. Elmondásuk alapján a solymáriak ablakait masnis vagy virágmintás függönyök díszítették. A masnis mellett döntöttünk, ebben az esetben viszont úgy kell a mintát horgolni, hogy azt az osztólécek ne zavarják. Ja kérem, ezt hívják gondos, alapos, a legapróbb részletekre is kiterjedő tervezésnek!

virágminta
masnis minta

Eltelt három hónap, és elkészültek a függönyök! Aki horgolt valaha, az tudja, milyen időigényes munka ez. A családtagok elmondása alapján e hónapok alatt Emi nénit és Terikét akár a tévé előtt ülve, akár a rádiót hallgatva vagy beszélgetve, de mindig horgolótűvel a kezükben látták. 

Emi néni
Terike

Kíváncsiságomon nem tudtam tovább uralkodni, látnom kellett a csodát! Minden egyes darabot kiterítettünk, megsimogattunk, megcsodáltunk. A függönyök már csak keményítésre és vasalásra várnak. De tavaszig, amíg nem kerülnek a helyükre, téli álomra hajthatják fejüket.

Emi néni és Terike: hálás nagy köszönet mindenért!

2015. november 19., csütörtök

Mentsük, ami menthető!

A Bauernhaus két bejárati ajtaját sajnos nem sikerült megmenteni. Mielőtt az asztalosok kiemelték az öreg faajtókat, még utoljára megsimogattuk őket, éltek 78 évet! Persze titokban reménykedtünk, hogy legalább a vaspántokat az új ajtókra tudjuk illeszteni, de az idő vasfoga ezeket is megette. Nem úgy a rézkilincseket! Felcsiszolva, tündökölve díszítik az új ajtókat. A homlokzati külső faablakok is elkorhadtak, csak a festék és a gitt tartotta össze őket. Mindkét ablak megújult. 

 




A Posovszky házba a folyosóról nyíló első ajtó az előszobába vezetett. A helyiséget zöld és bordó színű, levél mintájú metlachi rozetták burkolták. Ezt mind fel kellett szedni, s gondos kezek egy napi munkával átválogatták. Bár sok lapnak vagy a széle tört le, vagy elrepedt, 200 lap szerencsére  épen maradt.  Pont annyi, amennyi a spájz alapterülete. Ugye nincsenek véletlenek?

2015. november 11., szerda

A katonaláda titka

A tájházi gyűjtőmunka során a sváb házak padlásán, pincéjében, nyári konyhájában, az istállóban és a pajtában különféle szebbnél szebb tárgyakra, érdekes holmikra bukkantunk. Egy meghívásnak eleget téve jutottam el az egyik ismert solymári család padlására. Ott találtam rá az 1897-ben született John György, vendéglátóm nagyapjának katonaládájára, és benne sok-sok értékes dokumentumra. 







Az iratok között 1877-ből származó urbáriumlevél, John Borbála 1937-ban kézzel írott énekeskönyve, a Fővárosi Földbirtokrendező Tanács 1946. október 31.-én kelt, "Solymár községben lakó helyi és betelepítettek föld-, ház- és házhely juttatásra irányuló jogosultságának megállapításáról" szóló utasítása, 1947-ből származó Belügyminisztériumi utasítás a svábok összeírólapjainak kitöltéséről, és hasonló értékes kordokumentumok kerültek elő.



A talált és beszkennelt anyagoknak hamar híre ment a témát kutatók körében. A napokban tanulmányozta egy doktorandusz, aki nem titkolt izgalommal forgatta a napvilágra került anyagokat.




A ládát id. Milbich Tamás restaurálta, nagy köszönet lelkes, odaadó munkájáért!

2015. október 28., szerda

Elkészült a kertterv


Dr. Bakay Eszter tájépítész a napokban ismertette a Bauernhaus kertterveit. A BCE Tájépítészeti karának adjunktusa többször járt a házban, kíváncsi volt a történetére, a benne lakók sorsára, a sváb hagyományokra. Nyitottsággal, érdeklődéssel, szeretettel és magas fokú szakmai tudással fogott a munkához. Alábbi tervek mindezt tükrözik.
 Minden sváb házhoz konyhakert is tartozott. Ez a Posovszky házban sem volt másképpen, a bejárattól balra az udvar többi részétől kerítéssel elválasztva volt a konyhakert. A tervező erre is gondolt, ezért néhány konyhakerti ágyás kis fakerítéssel újra a kert része lesz.
A ház udvarán levő kutat évtizedekkel ezelőtt lebontották. Szeretnénk egy hagyományos, fakerítéses kutat a kertben felépíteni. Aki tudja hol találunk Solymáron használaton kívüli faszerkezetét tekintve még jó állapotú kutat, kérjük jelentkezzen, szívesen lebontjuk és újra felépítjük.
 A nyári meleg elől a diófa lombkoronája nyújtotta árnyék alatt farönkökön, kerti székeken és padokon hűsölhetnek a Tájházba betérő látogatók. A burkolt felületek kialakításának igénye azért fogalmazódott meg, mert így a ház kertje különféle rendezvények helyszínéül is szolgálhat.

2015. október 12., hétfő

Készül a leltár

A legutóbb közzétett felhívás után sok textíliát ajánlottak fel a lelkes solymáriak. Kaptunk 1937-ből származó stafírunghoz (kelengyéhez) tartozó törölközőket, hímzett konyharuhákat, fésű- és kefetartót, varrógépterítőt, falvédőt, ágyneműt, kék-piros szárhímzéssel készített asztal- és hokedli-terítőket, komódterítőt, hímzett és horgolt polc-csipkéket.

A solymári parasztházak ablakait annak idején horgolt függönyök díszítették. A Tájház 15 ablakfélszárnyára Blum Jánosné Emi néni és testvére, Erdős Jánosné Terike fog horgolni 50x70 centiméteres függönyöket. Előre is nagy köszönet azért, hogy magas fokú szakmai hozzáértéssel társadalmi munkában elvállalták ezt a feladatot.

A gyűjteményből hiányzik még sváb feliratú falvédő, dupla ágyra ágynemű, két dunyhahuzat és négy párnahuzat. Bár kaptunk egy-egy darabot, azokkal nem tudunk két sváb ágyat a Solymáron szokásos felállított dunyhákkal megvetni.

Minden adományt ajándékozási szerződés keretében fogadunk el. A kapott tárgyakat leltárkönyvbe vesszük, és többféle szempont szerint katalogizáljuk. A bútorokat raktárban, a textíliákat itt-ott magánházaknál helyezzük el a Bauernhaus megnyitásáig.









Vidáman hangulatban folyik a leltározás
1937-ből származó hímzett lenvászon törölköző





Hímzett polc-csipkék



A képen látható piros kiskockás párnahuzatból kaptunk két darabot, de hiányzik a dunyhahuzat.















2015. október 5., hétfő

Tájházi körkép

A gáz,csatorna,víz és villanyáram engedélyeztetési eljárásai lezárultak, a múlt héten elkezdődhettek a papírmunkánál már látványosabb munkafolyamatok a tájházban.


Földbe került a csatorna- és a vízvezeték.
A gazdasági épületrészben levő egykori nyári konyhába kerül a női és a férfi mosdó. A képen a víz- és a csatorna bevezetése történik.


Megtalálták a Posovszky család egykori pincéjét az udvar közepén, amit az új tulajdonosok az évtizedek során építkezési törmelékkel töltöttek fel.

Ma reggel felvonultak a villanyszerelők is, akik a ház viszonylagos belső rendjét néhány óra leforgása alatt a feje tetejére állították.




Jól halad a konyhabútorok helyreállítása. A baloldali képen
a konyhai tálalószekrény restaurálás előtti, balra restaurálás
utáni állapota látható.

2015. szeptember 25., péntek

Élő tájház




„A honismereti szakkörtől a helytörténeti gyűjteményen át a tájházig” címmel
Jaszmann Gabriella, a magyarországi Német Tájházak Szakmai és Információs Központjának vezetője meghívására gyűltünk össze kutatók, gyűjteményvezetők és tájházat működtetők Budaörsön, a Jakob Bleyer Heimatmúzeum szabadegyetemének előadásán.

Az előadó beszélt az „élő tájház” fontosságáról. A koncepcióját most formáló,  programtervét most alakító solymári tájház, „élő tájházként” szeretne működni. Feladatának tekinti tárlatvezetéssel egybekötött tematikus kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások, fesztiválok és falusi ünnepek rendezését, régi szokások felelevenítését. A fesztiválokkal kapcsolatosan hallottunk néhány jól működő példát: Hartán bodza-fesztivált, Vecsésen káposzta-fesztivált, Zebegényben gőzgombóc-fesztivált, Fekeden stifolder-fesztivált rendeznek. Ezeket a fesztiválokat évről évre egyre többen látogatják. 

Felmerül a kérdés, egy solymári fesztivált milyen helyi szokás köré lehetne szervezni? Mi a legjellemzőbb az itt élő németekre? Milyen speciális solymári ételeink vannak? Van-e olyan különlegességünk ami csak a solymáriakra jellemző?

Az előadás végén néhány szépen helyreállított tájházat láthattunk. Reméljük, hogy hamarosan a solymári tájházat is ezek között a példaértékűen felújított épületek között láthatjuk.

 


Feked

Bátaszék




Somberek


Hercegkút
Hidas
Zsámbék