A Kék óvoda és a Napsugár óvoda nagycsoportosai a meghirdetett őszi
projektnapra jöttek.
Mit is lehetett ezen a napon a Svábházban csinálni?
Kukoricát morzsolni, darálni, szitálni. A kukoricalisztből Pétervári Irén finom
puliszkát főzött.
A gyerekek zöme nem ismerte ezt az ételt. A tortaszelet formára vágott
puliszkára reszelt sajt és tejföl is került. Az első óvatos falat után innen
is onnan is hallottuk a gyerekektől: "ez finom!"
Kedves anyukák és nagymamák gyakrabban használjuk a kukoricalisztet
köretként, mert a gyerekeknek bizony ízlett!
A konyhában Józsi bácsi káposztát gyalult. A gyerekek ámulva nézték
a hatalmas káposztahegyet ami a szemes bors, só, babérlevél és birsalma
társaságában rétegenként került a dézsába. Most jöttek az óvodások,
akik hófehér zokniban taposták a káposztát. "Vizes lett a lábam!
De hideg ez a lé! Hú, de elfáradtam!" - tapasztalták a gyerekek.
Az ilyen és az ehhez hasonló projektnapokkal az a célunk, hogy
biztosítsuk azt az ingergazdag környezetet, amelyben a gyerekek
érzékszerveik segítségével felfedezik a világot, feldolgozzák a
tapasztalataikból származó élményeket.
"A gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat.
Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hova tartoznak, de
ugyanígy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és
előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utak
felfedezésére.” Johann Wolfgang Goethe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése