Bauernhaus Solymár: október 2019

2019. október 28., hétfő

Ritter Gyuri
Következő előadása!

2019. október 30. szerda 18 óra

Történelmi Tévhitek

Solymárról VII.

„Semmi nem történt SOLYMÁRON a

TÖRÖK-KORBAN”

Nem egyértelmű, hogy honnan kell számolni a török hódoltság 150 évét!

Már 1526 (a mohácsi vész éve) és 1686 (Buda felszabadítása) között is

163 év telt el, ráadásul az első végvári vonal lényegében 1521-ben szétesett,

az utolsó visszafoglalt térséget, a Temesi Bánságot viszont csak az 1718-as

pozsereváci békével sikerült „ismét” Habsburg fennhatóság alá vonni.

Ez lényegében 197 évet takar!
Ezt az eszmefuttatást lehetne még folytatni az első vilajet
és szandzsákok (török közigazgatási egységek)

megalapításával és az utolsók felszámolásával.

Számunkra mégis az a legfontosabb, hogy eloszlassuk azt a tévképzetet,
amely községünk helytörténeti könyveiből is árad; nevezetesen, hogy Solymár területe

és környéke lakatlan terület volt az oszmán uralom alatt.

Az előadásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen emlékei

maradtak Solymárnak erről a korszakról és ezekből milyen következtetéseket

lehet levonni.

Valóban végig lakatlan terület volt a falu és környéke?

Meddig tartott a középkori Solymár fénykora és miért van szükség

a falu újbóli benépesítésére?

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

Őszi projektnap felnőtteknek

A projektnap délutáni-esti programját a jó időre való tekintettel az udvaron tartottuk.

Előzetesen meghirdettük, hogy az ajtókoszorúkhoz és egyéb őszi asztali
díszekhez szükségünk lesz örökzöldekre, termésekre, őszi száraz virágokra,
bogyókra. A vasárnapi ragyogó időben sokan indultak termésgyűjtő kirándulásra,
így nagy volt a választék!

A lelkes társaság hamar megtanulta a koszorúkötés fortélyait.
November végén ismét összejövünk, hogy mindenki megköthesse
az adventi koszorúját? - kérdezték többen.

Jó ötletnek tartjuk, megszervezzük! - búcsúztunk egymástól.

Őszi projektnap gyerekeknek

Október 24-én csütörtökön gyerekektől volt hangos a Svábház.
A Kék óvoda és a Napsugár óvoda nagycsoportosai a meghirdetett őszi
projektnapra jöttek.

Mit is lehetett ezen a napon a Svábházban csinálni?
Kukoricát morzsolni, darálni, szitálni. A kukoricalisztből Pétervári Irén finom
puliszkát főzött.

A gyerekek zöme nem ismerte ezt az ételt. A tortaszelet formára vágott
puliszkára reszelt sajt és tejföl is került. Az első óvatos falat után innen
is onnan is hallottuk a gyerekektől: "ez finom!"
Kedves anyukák és nagymamák gyakrabban használjuk a kukoricalisztet
köretként, mert a gyerekeknek bizony ízlett!

A konyhában Józsi bácsi káposztát gyalult. A gyerekek ámulva nézték
a hatalmas káposztahegyet ami a szemes bors, só, babérlevél és birsalma
társaságában rétegenként került a dézsába. Most jöttek az óvodások,
akik hófehér zokniban taposták a káposztát. "Vizes lett a lábam!
De hideg ez a lé! Hú, de elfáradtam!" - tapasztalták a gyerekek.

Az ilyen és az ehhez hasonló projektnapokkal az a célunk, hogy
biztosítsuk azt az ingergazdag környezetet, amelyben a gyerekek
érzékszerveik segítségével felfedezik a világot, feldolgozzák a
tapasztalataikból származó élményeket.

"A gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat.
Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hova tartoznak, de
ugyanígy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és
előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utak
felfedezésére.” Johann Wolfgang Goethe