Töröm, töröm a diót...

A meghirdetett őszi projektnapra sokan eljöttek. Voltak közöttük ismerősök is, meg újabban ideköltözött solymári családok is. Más községekből néhány fiatal szülő a facebookon értesült az eseményről, és eljöttek szomszédolni. A gyerekek számára a legnagyobb élmény a kukoricafosztás, a morzsolás, a darálás és a szitálás volt. Ha még néhány zsák kukoricát kiöntöttünk volna, azt is "feldolgozták" volna a szorgalmas kis kezek.

 

A szőlő feldolgozásánál nagy volt a tolongás. Mindenki szeretett volna szőlőt darálni, a szőlőprés karját forgatni, a mustot megszűrni, üvegekbe tölteni. Itt is nagy szükségünk volt a felnőttek segítségére. 

A szomszédból kapott zsáknyi diót különös módon lehetett feltörni. A csőből kiguruló dióra kalapáccsal kellett rácsapni. Bizony sokaknak elgurult. Ez az ügyességi feladat nemcsak a gyerekek türelmét tette próbára, a felnőttek is szívesen tesztelték reakcióidejüket.

 

Az első szobában az apróknak Marika néni sváb és német mondókákat és énekeket tanított. A másik szobában kukoricababát lehetett készíteni, és a tattoo-asztalnál is nagy volt a sor. Kicsit és nagyot egyaránt vonzottak a színes, csillogó figurák.

  
Volt hagymatorta, must és rozé bor.
 A projektnap végén megállapítottuk, hogy jövőre több zsák kukoricára, több mázsa szőlőre, és dióra lesz szükségünk, mert a gyerekek örömmel kipróbálnak minden munkafolyamatot, és szívesen dolgoznak. Köszönet minden felnőtt segítőnek!